Timeless

"Ha különösen szép múlt áll mögöttünk, szívesen gondolunk rá vissza. Ugyanakkor el is engedhetjük a múltat. Talán már öregebbek lettünk. Már elment egyik-másik vonat életünk peronjáról. Mégis vannak újabb és újabb érkező vonatok, amelyekre felszállhatunk, ha kinyitjuk a szemünket és meglátjuk őket."

Személy szerint, én nagyon szeretek az időn elmélkedni, mennyi minden történhet, és én mennyire vagyok képes mindezt befolyásolni. Mókás dolog emlékezni, és feltenni azt a kérdést

" Vajon mit gondolna rólam, a 6 éves énem, ha most szembe jönne velem? "  

Talán a legfontosabb és legmélyebb titkaink feledjük el, talán magunk miatt, talán a környezetünk miatt, vagy talán mert nem tulajdonítunk neki nagy jelentőséget. 

De azt hiszem, beérném egy titkos átjáróval is. Leülnék egy székre, és csak némán figyelemmel kísérném az életem. 

Ha ezt megtehetnénk... Ugyan az az érzés járna-e át bennünket, mint akkor? Elkövetnénk-e ugyanazon csacsiságokat, amit akkor? Talán könnyebben megértenénk, mi, miért történt, de az is előfordulhat, csak még lejjebb sodródunk a saját kérdésünk örvényében. 

De mint modnani szokás, az idő mindent megold. De mégis... Ki ne szeretne előrelátni? Olyan egyszerű kérdésekre választ kapni, mint "hol fogok élni", "hány gyerekem lesz" vagy hogy "hogy fogok kinézni?!".

A múlt emlék, a jövő titok, a jelen ajándék!